A poszterior (hátulsó) térdfájdalmak oka sokféle lehet, közös jellemzőjük, hogy általában túlterhelésből adódnak. A térd terhelhetősége 30 fokos flexióban (hajlításban) éri el maximumát, ha a hajlásszög ennél nagyobb, a terhelhetőség is jelentősen kisebb. Tartós túlterhelésnél megjelenhetnek a térdízület túlhasználatából eredő izom- és folyadékegyensúly problémák.

A kiváltó mozgáslánctól függően:

• gastrocnemius tendonitisnél a túlterheléstől begyullad a vádli izmai közül a gastrocnemius (kétfejű lábikraizom) térdnél lévő eredő ina, jellemzően csak az egyik oldalon,
• biceps femoris tendonitisnél begyullad a biceps femoris (kétfejű combhajlító izom) térdnél tapadó ina,
• de a hátulsó térdfájdalmak oka lehet még térdszalag túlhasználat, futótérd (iliotibialis szalag) szindróma, köszvény vagy Baker-ciszta is.

A Baker-ciszta (poplitearis ciszta) porckopás, ízületi gyulladás vagy egyéb okok miatt kialakult folyadékgyülem, jellemzően a gastrocnemius mediális feje (vádli kétfejű izmából a belső izomfej) és a semimenbranosus (félighártyás izom) tapadása találkozásánál élvő bursában (nyáktömlőben). Az ízületi folyadékmennyiség normál esetben dinamikus egyensúlyban van, de túlhasznált flexióban a szinoviális membrán már nem tudja követni a terhelési igényeket, túlnyomás keletkezhet, és a szinoviális (ízületi) folyadék kiáramlik az említett bursába. Porckopásnál hasonló okok vezetnek ugyanide, beszükül a folyadéktér, a túlnyomás elvezetésére pedig mintegy egyirányú "tágulási tartályként" így kompenzál a szervezetünk a helyi folyadékegyensúly érdekében.

A Baker-ciszta gyakori oka lehet a hamstringek (vagyis combhajlító izmok: kétfejű combizom, féliginas és az előzőleg említett féligháryás izom) elégtelen nyirokfolyadék-elvezetése is, közvetve a hamstring fasciák valamilyen egyensúlyzavara, disztorziója (nyirokutakat blokkoló letapadások, korábbi rosszul kezelt sérülések, műtéti hegek, passzív életmód), hiszen a salakanyagokat 30-40%-ban a nyirokrendszer vezeti el, ennek működéséhez pedig a nyirokereket mozgató úgynevezett lymphokinetikus segéderőkre van szükség. Ilyen lymphokinetikus erők többek között a kötőszövet (fascia) húzó-nyomó hatása, a nyirokereket körülvevő izmok izompumpa hatása vagy az artériák, vénák pulzáló hatása.

A kiváltó októl függően enyhébb esetben a hamstringek manuális nyirokdrenázsával és/vagy fascialis kezeléssel gyorsan helyrejön, sőt, sokszor pihentetés és pihenés után magától is elmúlhat, ha a hamstringek nyirokkeringése egyébként megfelelő. Ha a Baker-ciszta sokáig nincs kezelve és a nyáktömlő begyullad, a legfontosabb teendő a gyulladás csökkentése. Gyulladáskor természetesen nem masszirozzuk az érintett területet, de fölötte a combtő irányába menő finom pumpáló mozdulatokkal segíthetjük a nyirokfolyadék áramlását.

Miközben gyógyulunk, érdemes az előzményekből okulni, hogy kiderítsük, lehet-e vázizomzati, csontszerkezeti vagy keringési oka a problémának. Lehet, hogy például harántboltozat süllyedés vagy egyéb lábdeformitás lappang a háttérben, aminek hosszútávon a térdre nézve is súlyos következményei lehetnek. Érdemes ezért szakemberhez fordulni, gyógytornászt, gyógymasszőrt, szükség esetén korszerű egyedi talpbetéteket készítő ortopéd technikust bevonni egészségünk védelmére.