Vég nélküli korona-őrület? A Servus TV Talk Spezial különkiadása Prof. Dr. Sucharit Bhakdival

https://www.servustv.com/videos/aa-23ud73pbh1w12/
https://www.youtube.com/watch?v=xc-e8zaxicQ&t=386s
Bemutatták 2020. április 29-én
Fordította: Kiss Bertold

"Értelmetlen" és "önpusztító" - így jellemzi Prof. Dr. Sucharit Bhagdi, a híres tudós a koronavírus terjedése elleni intézkedéseket. Aggodalmait Angela Merkel szövetségi kancellárasszonynak címzett nyílt levelében is megfogalmazta. A korona-krízis ezen "más" jellegű értékeléséért támadják és az összeeesküvés-elmélet hívőkkel egy sarokba állítják. Mit kritizál és miért nem hallatják? (ford: A ServusTV honlapjának felvezetője)

Míg a hivatalos németországi televíziózás továbbra is széleskörűen leárnyékolja a korona-mainstreamtől eltérő véleményeket, az osztrákok megmutatják, hogyan kell csinálni: a ServusTV Talk Spezial kiadásában Dr. Ferdinand Wegscheider beszélget Prof. Dr. Sucharit Bhakdival, a független tudóssal. (ford: A youtube-ra feltöltött ugyanezen videó felvezető leírása)

Wegscheider: Kedves nézőink, üdvözöljük Önöket a Talk Spezial nevében Kielből. Prof. Dr. Sucharit Bhakdinál vagyunk vendégségben, mikrobiológia, fertőzés- és járványtan elismert szakemberénél. Jó napot kívánok, Professzor úr!

A humán orvoslási kutatásokban Prof. Bhagdi évek, ha nem évtizedek óta ismert és elismert. Több mint 20 évig vezette a Mainzi Egyetem Orvosi Mikrobiológiai és Higiéniai Intézetét, több ezer orvost képezett ki és kutatási eredményeiért többszörösen kitüntették. Néhány hete ezeken túl több millió internethasználó számára a korona-intézkedések elleni kritikájáról is ismert. Ez a több millió ember az internetről tájékozódik, mert az a benyomásuk, hogy a hivatalos médiákban, a közszolgálati televízióadásokban messzemenőkig hiányosan jelennek meg a korona-intézkedések elleni kritikák. Ezért vagyunk ma itt és erről szeretnénk beszélni.

Narrátor a témafelvezető montázs alatt: A korona-járvány elleni harcban nyilvánvalóan minden létező eszköz bevethető. Számos kormány hetek óta kijárási korlátozást vezetett be, országaik társadalmi és gazdasági életét teljesen leállítva. Vezető nemzetközi szakértők, például az epidemiológiai kutatásaiért többszörösen kitüntetett Prof. Dr. Sucharit Bhagdi azonban kiemelik, hogy ezek a korlátozások teljes mértékben eltúlzottak.

De számos hagyományos ill. különösen a közszolgálati média mégis elutasítja a több tucat elismert szakértő szakvéleményét. Ehelyett az olyan tudósokat, mint Dr. Sucharit Bhagdi, megpróbálják megkérdőjelezhetőnek beállítani. Mégis mik a kritikusok érvei és miért tekintik ezek igazolásának az amerikai elit Stanford egyetem legújabb tanulmányait?

Wegscheider: Bhagdi Professzor úr, Ön híres orvos-kutató, évtizedeken át tanult és orvosokat tanított, néhány éve pedig tulajdonképpen nyugdíjban van. Mióta kritikát fogalmazott meg az interneten a korona-intézkedésekkel szemben, számos média támadta és megkérdőjelezhetőnek állította be. Bánja, hogy felemelte a hangját?

Bhagdi: Természetesen nem, mert nem azért emeltem fel a hangom, hogy bárkit is kihívjak, hanem azért, mert kötelességemnek tartottam, hogy így tegyek, akkor, amikor egy országban valami nem működik jól. És ha azt gondolom, hogy embertársainkkal szemben jogtalanságot követtek el, akkor állampolgári kötelességem felállni és véleményt nyilvánítani. Kritikát fogalmaztam meg, de a kritika nem volt destruktív, konstruktívnak gondolom és a mai napig az is. Számos kritika hangzott el azon kormányzatokkal szemben, akik sok országban kijárási korlátozást vezettek be, és a gazdaságot jóformán lenullázták. Eleinte, az első napokban és hetekben az intézkedések biztosan indokolhatók voltak, de mai szemszögből nézve már nem azok.

Miért? Már az elejétől fogva szétágaznak azon vélemények, hogy a korlátozásoknak van-e értelme vagy sem. Maga a WHO írta tavaly ősszel, hogy a korlátozások nem fognak működni.

Hogy miért változott meg hirtelen ez a vélemény három hónap múlva, az ő titkuk marad. Soha nem javasoltam, de megértettem az első hetekben. Többször is mondtam, hogy ez nem róható fel a kormánynak. Csakhogy a tény az, - amit Prof. Homburg (ford: a német ex-kancellár Gerhard Schröder korábbi tanácsadója) is világosan bemutatott, hogy a járvány már lecsengőben volt, amikor a korlátozások bejöttek. Ez olyasmi, ami szerintem nincs rendben, és ez volt az oka, hogy nyilatkoztam róla.

A járvány március végén már túl volt a tetőzésen, most pedig még lejjebb csengett, még akkor is, ha bárki az ellenkezőjét állítja. Ez a helyzet, és ezért bármilyen korlátozás rendkívül megkérdőjelezhető értékű és jelentőségű, és két hete vagy 10 napja már mindenképp fel kellett volna oldani őket. Ezzel együtt az sincs rendben, hogy mennyi kormány érvel amellett, hogy pont a kijárási korlátozások miatt apad le a járvány ilyen gyorsan.

Azt gondolom, kellőképp világossá vált, hogy a kijárási korlátozásoknak semmilyen hatásuk nem volt, nem is lehetett, és túl későn is történt. És ha egész prózaian nézzük mondjuk Svédországot, Svédország az egyedüli ország, akinek volt bátorsága másképp cselekedni, mint ahogyan mások teszik.

Svédországban sem történt semmi más! A korona-halottak száma éppen olyan alacsony, mint itt, Németországban. Ez az egész zűrzavar és perpatvar hiábavaló volt.

A kormányok azért vezették be a korlátozásokat, mert azt mondták nekik, hogy a koronavírus különösen veszélyes. Ezért a központi kérdés továbbra is az, hogy valójában milyen veszélyes ez a vírus? Mikor először nyilatkoztam, pontosan erről a kérdésről beszéltem, és azt mondtam, hogy mielőtt világos számadataink, információink lennének, nem szabad extrapolált, „felkövetkeztetett” számítások alapján cselekedni, mert ezek mindig spekulatívak.

És nem hozhatunk fontos döntéseket ilyen extrapolációk, felszorzások alapján. A kancellárasszony (ford: Merkel) számára is feltett első kérdésem pedig ez volt: Hogyan állapítja meg egy kórházba szállított betegnél, hogy korona fertőzés miatt vagy fertőzéssel együtt van súlyos állapotban? A második kérdés pedig, hogy hogyan dönti el, hogy valaki a vírus miatt vagy a vírussal együtt halt meg? Mielőtt elkezdenénk az okát kutatni, önmagában nem mond semmit semmilyen előzetesen extrapolált következtetés a fertőzésekről vagy új fertőzésekről.

Szeretnék ismét kiemelni valamit, amit már elmondtam. Egy vírus lehet nagyon veszélyes ágens. Ilyen például a veszettség. Ha egy ember elkapja a veszettséget, meghal. Ha egymillió ember kapja el a veszettséget, egymillió fog meghalni. A COVID nyilvánvalóan valahol ezen belül van, de hol? Ennek megállapítása igazából kötelező feladat volt. Ezt a kötelezettséget senki nem teljesítette, sem az orvosszakma, sem az egészségügyi minisztérium. Ezen feladat lett volna az első, amit teljesíteni kell, de a mai napig nem végezte el senki. Ennek ellenére már elég adatunk van ahhoz, hogy kijelentsük, a COVID-19 nem egy veszélyes vírus. És mivel elég adatunk van, valószínűleg ezért nyilatkozott róla így a terület egyik legismertebb kutatója, John Ioannidis - aki azt az intézetet vezeti Stanfordban, ahol a világ számára tanítják, hogyan kell a tudományt működtetni. Április 4-én nyilatkozott, ezután pedig én jeleztem, hogy összegyűjtöttem, megszűrtem és összeállítottam az adatokat.

Wegscheider: Talán néhány szóban mondjuk el a közönségnek, hogy Ioannidis professzor a világon az egyik legtöbbet idézett tudós, a kutatásai minősége és a kijelentéseinek pontossága miatt többször is kitüntették. Ezt a tanulmányt néhány napja adta ki.

Bhagdi: Nagy hatást keltő ember. Mit csinált? Azt mondta, az egész világ semmiben nem különbözik abban, hogy vírus miatt vagy vírussal együtt (beteg valaki). Ez volt a problémám az elejétől fogva. De április 4-én azt mondta, a szűretlen számok is elegendőek. Ez már valami. Fogta a számokat és azt mondta: hány 80 év fölötti ember számára abszolút kockázat, hogy a járvány alatt COVID-19-ben meghal? Április 2-ig ez 2 volt 10 ezer emberre. Ez azt jelenti, hogy 10 ezerből 2 ember halt meg COVID-19-ben a járvány ezen időszakában. Ha megnézzük, mekkora ma, tehát három héttel később, akkor ez a szám 7. Utánaszámoltam. Most mondhatja, hogy ó, 7 az túl sok! Mert minden halottat gyászolni kell, én pedig azt mondom, valóban így van.

De ezeket a számokat viszonyítani kell egészen más létező számokhoz. Ha mi a 80 év fölöttiekhez tartoznánk Németországban, mennyi lenne a valószínűsége a 10 ezerhez képest, hogy meghalunk? A 80 év fölöttiek csoportjából kb. 1200 ember valószínűleg meg fog halni. Ez így van, 100 évet elérve az életünk tulajdonképp véget ér. És ebből az 1200 emberből, aki idén meg fog halni a 80 év fölöttiek közül, 10 ezer emberre vetítve, kb. 10% légúti fertőzésekben fog meghalni. Kórházakon belül és kívül. Ez 120, a 10 ezerből. Ha ezt a 120-at szembeállítjuk a 7-8 COVID-19 halálesettel, akkor már jelentéssel bíró számokat kapunk. Mert a COVID-19 halottak száma nem fog csillagászatian emelkedni; inkább így marad vagy kicsit emelkedik, talán 8-10-re. Ez azt jelenti, hogy 120 légúti betegségekben elhunytunk lesz, és ebből talán 10 a COVID-19 miatt. Mivel a járványnak vége az ismert okokból.

Ha vége a COVID-19-nek, jönnek majd a többiek. Jönnek a bakteriális tüdőgyulladások, jön az influenza ősszel, és még sorolhatnám. Azon kórokozók listája, amelyek halálos légúti fertőzéseket okoznak a 80 év fölöttieknél, egyáltalán nem rövid. 6-10 olyan kórokozó van, amit egy medikus általában biztosan megtanul mikrobiológiából, és világosan látnunk kell, hogy a COVID beletartozik abba a 10-es listába, amelyek szerepet játszanak. Nem jobban és nem kevésbé. Vagy fordítva: nem kevésbé, de nem is jobban.

Wegscheider: Ha ezt halljuk, fellélegezhetünk és az a benyomásunk támadhat, hogy minden jó lesz. Ehhez képest különböző országokban, így Ausztriában is folyton úgy tájékoztatnak bennünket, hogy vigyázat, vigyázat, még nincs vége. Jönni fog egy második hullám és jöhet egy harmadik is, és azt mondják az embereknek, hogy addig nincs visszatérés a normális életbe, amíg nincs védőoltás.

Bhagdi: Ó, megérkeztünk ahhoz a témához, ami igen-igen kényes. Először is, a lakosság ilyen jellegű dezinformációját felelőtlennek tartom. Semmi alapja nincs annak a feltételezésnek, hogy ez a járvány újra fellángol. Egy járvány egy fertőzés időben korlátozott kiterjedése. Időben korlátozott.

Még soha nem volt igazi második hulláma egy járványnak. 1918 után volt. Az a spanyol nátha egy teljesen különleges helyzet volt, amit a mai viszonyokkal nem lehet összehasonlítani; aki így tesz, az nem tanulta meg, amit infektológiából tanítottak.

Tehát: miért is térne vissza? Úgy gondolom, ha ezt az antitest tesztelést nagy csendben végrehajtják, ki fog derülni, hogy sokkal-sokkal több ember esett át a koronavírus-fertőzésen, mint amennyit sejtenénk. És ha talán adhatnék egy ötletet - mivel tudom, hogy sok országban szúrópróbaszerűen tesztelik a lakosságot, Ausztriában is így lesz, jól tudom? - akkor azt javasolnám Ausztria számára, hogy kifejezetten az időseket teszteljék, 65 éven felül, és ha ekkor azt látják, hogy a 65 éven felülieknek is van antitestjük, és a fertőzést sértetlenül túlélték, akkor ez eloszlatná ezeknek az embereknek a félelmeit. Azonnal eloszlatná. Ezt a fajta félelemkeltést tűrhetetlennek tartom!

Az nincsen rendben, hogy egy ember csak azért, mert 65 éven felüli, azt mondaná: "Ó, én veszélyeztetett vagyok, tehát ne gyere közelebb hozzám! A saját unokáim, a gyerekeim ne menjenek iskolába, mert az iskolából a vírust rám hozzák és akkor meg kell halnom..."

Ez annyira felelőtlen jellegű! És még valami kikívánkozik: Tudja, az emberi jogok, az alapjogok korlátozása csak akkor megengedett, ha valódi szükségállapotról van szó. Szükségállapotról! A fertőzésvédelmi törvény soha nem határozott meg ilyet – egészen március végéig, amikor a törvényt Németországban átdolgozták. Villámgyorsan átdolgozták, hogy senkinek fogalma se legyen róla, amíg át nem ment. Nem vagyok összeesküvés-elmélet hívő, de ahogyan ez itt történt, egyszerűen feltűnő volt. Hirtelen megvolt a törvény, ami az egészségügyi minisztériumnak teljhatalmat ad abban a pillanatban, amikor a járvány országos méreteket ölt, és abban a helyzetben vannak, hogy minden alapjogot korlátozhatnak, saját mérlegelés szerint.

Készen álltam arra, hogy ezt egy bizonyos ideig elfogadjam. De most már nem. Mert Németország alkotmányában az áll – nem tudom, Ausztriában mi a helyzet, de a mi alkotmányukban (német állampolgár lettem) az áll -, hogy ha az alapjogokat korlátozzák, akkor folyamatosan, naponta ellenőrizni kell az intézkedések tudományosságát. És ha ezt nem teszik, az alkotmányellenes! Ennyire egyszerű és világos ez, mint az "amen" a templomban – én buddhista vagyok. De ez Önöknek és Ausztriának is világosnak kell lennie. Miért nem világos ez a németeknek és miért nem követelik, hogy a kormány ne csak a belső köreitől kapjon tanácsot, hanem azokra is hallgasson, akik más véleményt képviselnek? Olyan kutatókra, akik más véleménnyel vannak vagy voltak az elmúlt hetekben. Nem az egyetlen vagyok ebben az országban, olyan sok hihetetlenül okos ember van itt, akik tökéletesen egyértelműen nyilatkoztak. És a politikusok kötelessége az, hogy meghallgassa őket. Hogy ezt nem teszik, nem tudom, Ausztriában hogyan volt ez?

Wegscheider: Ausztriában a helyzet egészen hasonló volt, és az intézkedések elfogadása a lakosság széles körében igazából úgy magyarázható, hogy sok ember egyszerűen félt, mert azt mondták neki, hogy annyira veszélyes ez a vírus, és maga a szövetségi kancellár beszélt róla, hogy a 8 millió lakosú Ausztriát 100 ezer halott fenyegeti, ha nem tartják be ezeket az intézkedéseket.

Bhagdi: Nos, egészen nyíltan elmondom Önnek: nagy csodálója voltam Kurznak (ford: Sebastian Kurz, jelenleg regnáló osztrák kancellár). Reménysugárnak tartottam. Hála istennek, egy fiatal jelölt! És intelligens, legalább annyira, mint Merkel asszony. Mindig így gondoltam. És ezután olyan dolgokat kezdett mondani, hogy azt mondtam, "ó, istenem, mekkorát tévedtem!"

És akkor fellépett azzal a maszkkal és olyan nevetségesen nézett ki, jóformán bután. Kérdezem magamban, ez így hogy lehet? A mai napig nem értem a kötelező maszkviselést! Ugyanis közismert, hogy a maszkok a) semmit nem használnak, ahogyan használják őket, b) ráadásul veszélyesek, a gyerekeknek sem jók, az idős embereknek sem jók, magukba fogják a vírusokat és egyéb mikrobákat. És most odaszólnak az embereknek és arra kényszerítik őket, hogy maszkot viseljenek, még Herr Kurz is, hát ilyet!

Wegscheider: Ausztriában ez úgy volt, hogy egészen az elején csak kevesen viseltek maszkot házon kívül, és kinevettük őket. Csak a turizmusból ismertük őket, a távol-keleti turistáktól. Akkor azt mondták Ausztriában is, hogy semmi értelme ilyen maszkokat viselni. Majd a kormányzat hirtelen 180 fokos fordulatot vett, és azt mondta: nem, a maszkok fontosak és szükségesek, most pedig számos területen kötelező a maszkviselés Ausztriában.

Bhagdi: Igen, értem. És ez az, amit nem tudtam megérteni. Amit még kevésbé értek, hogy Németországban is bevezették. Ha holnapután az Aldiban bevásárolok, maszkot kellene viselnem. Nincs maszkom, talán meg kellene néznem, hogy az Amazonon van-e?

Wegscheider: Ausztriában a maszkok az élelmiszerboltok bejáratánál vannak.

Bhagdi: És ha nem viselem őket? Megbüntetnek! Itt is! Van már rá büntetési tételjegyzék is! Nálunk is van tartományi kormány és minden tartománynak van büntetési tételjegyzéke (ford: nevet), és eddig jó véleménnyel voltam erről a tartományi kormányról, de most kész...! A tartományi kormány sem csinál mást, nem kér tanácsot a másként gondolkodóktól. Sem az egészségügyi miniszterünk, akinek az orvoslásról semmi fogalma nincs, kérhetne tanácsot másoktól, hogy más véleményt is halljon, mert talán téved. Képzelje el, hogy a politikusok kitalálják - túl későn -, hogy az egész időt elszúrták. Ez katasztrofális számukra! Van egy mondás, ami egy amerikai elnöktől származik: egy politikus annyira jó, mint amennyire a tanácsadói. Kellően világosnak kell lennie, hogy nemcsak itt, Németországban, de világszerte félelmetes hibákat vétettek. És ha egy politikus nincs abban a helyzetben, hogy ezt észrevegye és reflektáljon rá, akkor én mit csináljak? Talán más tanácsot is meg kellene hallgatnia. De ha ezt nem teszi, akkor ő egy istentelenül rossz politikus.

Wegscheider: Professzor úr, az embereknek azt mondják a sajtókonferenciákon és a médiákban hetek óta, hogy amíg nincs védőoltás vagy gyógyszer, amíg nem érjük el a nyájimmunitást, addig tovább tart és hónapok vagy akár évek is eltelhetnek még. Ezért ez a címe a műsorunknak is. Meddig tart még ez a korona-őrület és meddig tart valójában a korona-krízis?

Bhagdi: A válságot maguk a politikusok keltették. Ez a válság igazi krízisként nem létezik. Ebből következik, hogy akkor van vége, amikor a politikusok így határoznak. Semmi köze a vírushoz! Ez a válság soha nem létezett, nem volt országos méreteket öltő járvány, érti? Ez egy fantom! És ha megkérdeznek, egy fantomnak mikor van vége, azt mondhatnám, egy fantomnak soha nincs vége, hacsak mi magunk véget nem vetünk neki.

Wegscheider: Professzor úr, minden országban, Ausztriában is hetek óta hevesen vitáznak a témáról. Arról folyik a vita, hogy a kormányzati intézkedések helyesek-e vagy sem, és időről időre előjön az a kijelentés, hogy sok ausztriai állampolgár szerint jóformán sajnálják a szövetségi kancellárt és a kormányt, és nem szeretnének szerepet cserélni velük. Ha szabad kérdeznem, Ön cserélne egy szövetségi kancellárral vagy politikussal, akinek döntenie kell az intézkedésekről, hogy kell-e kijárási korlátozást elrendelni egy ország vagy tartomány számára?

Bhagdi: Ettől nem félnék.

Wegscheider: Azt mondaná, mint ahogyan ebben a beszélgetésben többször elhangzott, hogy „nem rendelek el korlátozásokat és nem félek a következményeitől”?

Bhagdi: Nem! Természetesen nem! Nincsenek következmények! Csak pozitív!

Wegscheider: Eddigi interjúiban többször hangsúlyozta, hogy kritikái nem arról szólnak, hogy másokat megosszanak, kirekesszenek, vagy különféle véleményeket finoman kerülgessenek, hanem arról, hogy közös megoldások legyenek, és transzparens viták legyenek.

Bhagdi: Kizárólag! Miért akarnék én bárkit is megosztani? Nincs politikai agendám. Semmilyen párthoz nem tartozom, csak azt szeretném, hogy ez az ország működjön! Csak azt szeretném - és most egy kicsit érzelgős leszek – hogy olyan legyen, hogy szeressem. És ezt az országot már nem szeretem. Nagyon sok ember rendkívül boldogtalan, és oly sok ember ment tönkre, oly sok ember betegedett bele ezekbe az intézkedésekbe, hogy egyszerűen eljött az ideje, hogy emberiebbek legyünk egymással. Emberiebbek és mi is újból emberek legyünk. Jelenleg az embertelenség idejét éljük. Olyan nem lehet, ha valahová megyek, azt mondják nekem: "tarts távolságot, tarts távolságot!" Hát ez mi!?

Az ember nem erre teremtetett, nem az elszigeteltségre. Az ember egy társas lény, hála istennek! Az ember találkozni szeretne másokkal, társas szeretne lenni, régebben együtt imádkozni is, együtt gyászolni, közösen énekelni. Ez most mind nem lehetséges!

Wegscheider: Nem lehet, hogy pont arról van szó, hogy az izoláció és pont a félelem a fő okai annak, hogy az immunrendszer legyengül?

Bhagdi: Óó, igen! Tudja, én immunológiából habilitáltam (ford: egyetemi tanári kinevezés feltétele, egyetemen szabadon hirdethet tárgyat), amit később bővítettem mikrobiológiára. Azt gondolom tehát, talán értek valamennyit az immunológiához, amely szót igen gyakran használják, de igen kevéssé értik. Nagyon kevéssé értik. Ezért a válaszom a kérdésére, hogy ezt nem lehet két perc alatt megválaszolni, de 5 perc alatt sem. De ami egyértelműen világos, hogy az izoláció az emberi psziché számára rendkívül rossz hatású.

Kivéve, ha szerzetes szeretne lenni vagy apáca, és meditál, de akkor - ahogyan egy buddhista mondja (ford: magára mutat) a Nirvana felé vezető úton jár. Megpróbálja ezt elérni. De kényszeríteni senki nem tudja! És ha kényszerből csinálja, soha nem fogja elérni a Nirvánát, mert még nem elég érett rá. Egyébként pedig rendkívül rossz, ha az idősebb emberek már nem mozognak. És ott van még Püschel, aki talán az egyedüli, aki Németországban COVID-boncolásokat is végzett, talán hallott róla (ford: Dr. Klaus Püschel vezető német törvényszéki orvosszakértő, COVID-elhunytakat boncolva megállapította, hogy mindegyiknek volt krónikus alapbetegsége.)

Klassznak találom, hogy ezt megcsinálta! Azok után biztosan, hogy ezt az RKI (Robert Koch Intézet, német szövetségi szintű egészség- és járványügyi intézet) ajánlásai ellenére tette, mert az RKI azt ajánlja, hogy a korona-halottakat azonnal tegyék zsákba és égessék el...

Még ilyet (nevet)... és a Spahn vezette Egészségügyi Minisztérium ezt követi, igen, ezt akarjuk mi is! Püschel úr tegnapelőtt egészen világosan elmondta: a több mint 100 esetből, akiket boncolt, mindenkinek voltak súlyos kórelőzményei, legalább egy, de inkább kettő. És ami feltűnt neki, hogy nagyon sokuknak volt tüdőembóliájuk.

Nem tudta abbahagyni, majd így következtetett: Önöknek többet kell mozogniuk! Mert a tüdőembólia azért alakul ki, mivel az idős emberek otthon ülnek, nem mozognak, emiatt trombózist kapnak, mélyvénás trombózist, ami kilövi a tüdőt, ezután pedig igen gyorsan meghalsz. Ez hihetetlen! És ha ehhez még a korona is hozzájárul, még gyorsabban meghalnak. Érti? Ezeket a dolgokat meg kell érteniük az embereknek! Már az első videómban is mondtam: az idős embereknek menniük kell az emberek közé, úgy kell élniük, mint ahogy mindig is, találkozniuk kell a szeretteikkel. És most bezártak a kórházak, a rokonainkat sem látogathatjuk meg!

Ez normális? Ez intelligenciára vall? Indokolható bármilyen módon? A válasz az, hogy nem! Nem! És a lehető leggyorsabban meg kell változtatni.

Wegscheider: Ha idősebb emberekről beszélgetünk, szintén mindig előjön a viták során az úgynevezett rizikócsoportok védelmének kérdése. Gyakran szóba kerül, de hogyan képzelhetjük el a rizikócsoportok védelmét szakmai szemszögből, különösen az idősebb emberekét?

Bhagdi: Elnézést, rizikócsoportba súlyos betegséggel élő idős emberek tartoznak, nem az idős emberek! Elsődlegesen. Mert ez nem így van, a rizikócsoportot a súlyos kórelőzményekkel élő idős emberek alkotják! Őket egészen egyértelműen lehet védeni. Őket ténylegesen is valamivel jobban kell izolálni, és ha meg kell látogatnia valakit közülük, ténylegesen is viseljen maszkot. A kézfertőtlenítés is nagyon fontos, egyáltalán minden, amit idáig is csináltunk, és ha köhögünk, ne menjünk ilyen emberek közé. Ez mind egyértelmű, ez közegyetértés, józan ész. Ezt mindig is csináltuk! Teljesen rendben van, hogy ezeket az embereket védeni akarjuk, de ne az egész társadalom (k)árán!

Ez aránytalan. Ezt akkor minden más rizikófaktorral is meg kellene tenni. Be kellene vezetni a szívkoszorú-megbetegedések okozta haláleseteknél is. Mit teszünk ellene? Semmit! Az emberek alig kapnak felvilágosítást, hogyan jön létre és mit tegyenek ellene, hogy ne következzen be. Semmilyen felvilágosítást. Ez felelőtlen! És mivel ezek az egész intézkedések aránytalanok, egyben alkotmányellenesek is. Ilyen egyszerű az egész!

És van nálam valami, lássuk csak! A német büntető törvénykönyv.

(ford: elővesz egy kimásolt részt a német Btk-ból.) 238-as paragrafus: Kényszer. Aki valakit jogszerűtlenül, érzékenyen érintő rosszal fenyegetve (5000 euró büntetés Bajorországban) cselekvésre késztet (szájmaszk viselése), akár három év szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető. Jogszerűtlen a cselekmény, ha a meghatározott célból rosszal való fenyegetés kifogásolhatónak tekinthető.

Tudományosan igazolt, hogy a maszk viselésének semmi hatása nincs, és ha valaki, egy idős ember maszkot vesz fel, az ártalmas az egészségére! És most odamegyünk és büntetjük... Ennek kísérlete is büntetendő! (ford: tovább olvassa a paragrafus 4. pontját) A különösen súlyos esetekben a büntetés 6 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztés. Lássuk, mi a különösen súlyos eset: különösen súlyos eset áll fenn, ha a tettes visszaél a hatáskörével vagy hivatali beosztásával. Húha!

Ha majd hazamegy, mondja meg Kurz úrnak, hogy mi itt megpróbálunk mindent elmondani, de a tartományi kormányunk nem hallgat ránk.

Wegscheider: Professzor úr, szeretnék visszatérni a védőoltások témájára, amiről korábban beszéltünk. Ausztriában, vagy ahogyan mondtuk, nem csak Ausztriában a helyzet az, hogy maga az egészségügyi miniszter mondta többször az embereknek, hogy amíg nem kapunk védőoltást, nyilvánvalóan nem térhetünk vissza a normál kerékvágásba.

Bhagdi: Az egészségügyi miniszter egészségügyi szakember?

Wegscheider: Nem, politikus, polgári foglalkozását tekintve pedig tanár.

Bhagdi: Úgy gondolom, ilyen kijelentés nem hangozhat el olyan valakitől, aki tanult humán infektológiát. Ha valaki a vizsgán nekem ezt mondja, megbukott volna. Ilyen nincs! Ilyen fokú naivitást tanúsítani szinte kínos.

Wegscheider: De politikusok, neves kormányzati politikusok terjesztik és számos média is terjeszti anélkül, hogy kritizálnák vagy mögé kérdeznének.

Bhagdi: Minden politikus neves, különben nem lennének a csúcson. A médiáknak pedig egyáltalán nincs saját véleményük, vagy a médiáknál nincsenek olyanok, akikkel valódi eszmét cserélhet. Vagy ha így tesz, ők nem állnak bele. Nem akarják. Azt akarják csinálni, ami éppen divatban van. És ez igencsak szomorú és nagyon aggasztó. Ha azt látom, hogy az embereket ebben az országban és az Önök országában is nyolc hét alatt meg lehet győzni olyan dolgokról, amikről halvány fogalmuk sincs, akkor ez a legnagyobb mértékben aggasztó.

És ez az egész oltás körüli történet...mit is mondjak? Nem vagyok oltásellenes, ellenkezőleg. Mindig is azt tanítottam, hogy az indokolható oltások nagyon is indokoltak és be kell adni őket.

De azt is tanítottam, hogy mikor indokolt egy oltás. Esetleg röviden bemutathatnám? Tehát, az oltások csak olyan fertőző betegségeknél javallhatók, amelyek valóban veszélyesek. Akkor és csak akkor működnek nagy valószínűséggel sikeresen, ha ez a kórokozó nem vándorol folyamatosan. Ezért az első oltások bakteriális méreganyagok elleni oltások voltak, ezek voltak a diftéria és a merevgörcs vagy tetanusz. Ezeket az oltásokat Behring vezette be és Nobel-díjat kapott értük. A mai napig támadhatatlanok, abszolút az indikációjuk, nincs, ami ellenük szólna és minden mellettük szól. Ezután jött a szamárköhögés, ami egy rendkívül veszélyes betegség és nemcsak gyerekbetegség. Azok közé tartozom, akik ennek már örülhettek. Szintén a bakteriális toxinok ellen, tehát a méreganyagok ellen nagyon jó védőoltásokat lehet kifejleszteni.

És akkor jöttek a vírusok, a kanyaró, mumpsz, rubeola. Minden jól ment, gyermekbénulásnál szintén nagyon jól. De ezek a vírusok emberekkel élnek, nem állatokkal, nem ugrándoznak folyton ide-oda és nem mutálódnak. A kanyaró vírus például egyáltalán nem képes mutációra, ha mutálódik, elpusztul. Ez így megy, és azt is elmondom mindig, hogy ezek a vírusok, amelyek megtanulták, hogyan tudják az embereket nem megölni, hanem relatíve gyorsan súlyosan megbetegíteni, "csak" megbetegíteni, ezek az igazán sikeresek. Mert nem pusztítanak el bennünket és kialakul egy koegisztencia, együttélés.

Ehhez tartoznak az olyan vírusok is, mint a koronavírus. És az influenza vírus is ide tartozik, bár az influenza vírusok nem olyan okosak, mint a koronavírus, ennek ellenére eléggé veszélyesek. Ezért létezik influenza elleni védőoltás is. De a védőoltások fejlesztése sokkal erőforrásigényesebb, mert az idei évi vírust kell alapul vennünk, meg kell néznünk, hogyan változott meg, és abból kell kiindulnunk, hogy a jövő évi vírus hasonlóan fog kinézni, néhány apró módosítással. Ezért kell az iparnak folyton aktualizálnia az oltóanyagot. Ez pedig drága, elképzelheti mennyire.

És a dolog úgy néz ki, hogy vannak erősítőt (ford: immunválaszt erősítő segédanyagot, adjuvánst) tartalmazó és nem tartalmazó védőoltások is. Ezek az erősítő segédanyagok régóta okozói a különféle mellékhatásoknak. Ez az oka, hogy az influenza oltóanyagát például normál esetben és döntően idősebb embereknek erősítő segédanyag nélkül adjuk be, ami miatt rendkívül jó a befogadóképessége. Amikor megjelent a sertésinfluenza, szélsebesen oltóanyagot is fejlesztettek hozzá, de erősítős változatot. Kollégámmal együtt talán mi voltunk az egyetlenek, akik azt mondtuk, hogy ne csináljátok ezt, mert nincs ellenőrizve. Tudja, mi lett belőle? Még mondtuk is, hogy nem javallt, mert a sertésinfluenza lefutása nem komolyabb, mint más influenzáé. Sőt, még enyhébb is.

És most jön a korona. A korona az influenza kis testvére. Nem a nagy testvére. A COVID a koronák nagy testvére, valahol az influenza nagyságrendjében van. Extrém kicsi annak a valószínűsége, hogy ez a vírus még egyszer veszélyes lesz. Ha most nekiáll és kifejleszti a COVID-19 elleni védőoltást, akkor fennáll annak valószínűsége, hogy a következő korona-hullámnak jövőre - nyári influenza, tavaszi influenza, korona influenza - ez nem fog feltétlenül megfelelni. Megfelelhet, de nem biztos. Nincs indikáció.

Wegscheider: Sokan attól félnek, hogy a koronakrízissel fogják megindokolni az általános oltási kötelezettség bevezetését.

Bhagdi: Természetesen ez olyasmi lenne, ahol felállnék és azt mondanám, hogy fiúk, idáig tartott, átléptétek a vörös vonalat. Mert ha ez lenne a helyzet, akkor komolyan kell vennünk ezeket a hangokat. Biztos hallota már, hogy az egész Bill Gates-től ered, a gyógyszeripartól, ezt egyszerűen a pénzcsinálás mozgatja; ehhez nem kívánok semmit hozzáfűzni, nem tudok róla.

Wegscheider De nem is zárhatjuk ki.

Bhagdi: Nem zárhatom ki. De nem szeretnék hinni benne. Nem szeretnék hinni benne! Nem szeretnék hinni benne, hogy ennek a "fenyegető oltási kötelezettségnek" ez áll a hátterében. Abban szeretnék hinni, hogy ez az oltásban való hit ignoranciából, tudatlanságból ered. Nemtudásból.

A barátaim, a belső köreim megkérdezik néha, hogy ez honnan jön? A társadalom, a politikusok, az emberek akik ezeket mondták, a médiák is ilyenek?

Azt mondtam: van egy vírus. Ezt nem úgy hívják, hogy COVID-19, hanem úgy hívják: kapzsiság. És a kapzsiság-vírus váltja ki a kapzsiság-szindrómát. Egy szindróma a tünetek találkozása, a betegségtüneteké. És ennek a szindrómának a tünetei: a kapzsiság, a tudatlanság, a hiúság és az elmaradottság.

Wegscheider: Azt gondolom, az Ön ezen szavai számos, ha nem is oltásellenes, de oltáskritikus ember számára gyógyírként hatnak Németországban és Ausztriában egyaránt. Az elmúlt hetekben minden kritikus és minden érett polgárt becsmérelnek, mondván, hogy "még mindig nem fogták fel, hogy az oltás fontos és felelősségteljes lépés?"

Bhagdi: Igen, én visszakérdeznék, hogy honnan tudja ezt? Tudja, engem is szoktak becsmérelni és olyan emberek is kioktatnak, akik valójában soha nem tanultak. Ilyenkor mindig felteszem magamnak a kérdést: hogy lehet az, hogy az emberek ilyen jól tudják? Honnan? Hol van leírva? Hol lehet utánolvasni?

Wegscheider: Talán csak elzsolozsmázzák, amit hallanak és nem utánaolvasnak.

Bhagdi: Elzsolozsmázzák, de nem a templomban, ott már nem lehet imádkozni. Ezért ez számomra egyszerűen érthetetlen. Felfoghatatlan, és azt kell mondjam, rendkívül fenyegető.

Wegscheider: Az elmúlt hetek egyik gyakori témája volt a halandósági többlet is. Európában és az egyes országokban milyen tapasztalatokat és tényeket tudunk erről elmondani?

Bhagdi: Ezek olyan számok, amelyeket ki tudunk keresni például az EUROMOMO-ból. (ford: www.euromomo.eu) Van halandósági többlet, különösen most, ebben a korona-időszakban, Európában. Valójában pedig - amit az emberek többnyire nem néznek - honnan is ered ez a halandósági többlet? Erre két válaszom van, ezek lekövethetők, kérem, nézzenek utána. A halandósági többlet adatai négy országból származnak, ezek Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Nagy-Britannia.

Az összes többi európai országban nincs halandósági többlet! Ellenkezőleg, ott az átlagosnál kevesebben haltak meg ebben az időszakban. Most megkérdezhetné, hogyan pusztított a COVID-19 csak ebben a 4 országban?

Azt mondom, igen, pontosan ez a probléma! Valószínűleg nem COVID-19 az oka. Nézze, ha belemegyünk a brit statisztikákba, azt láthatjuk, hogy a 15-64 éves korcsoportban is hihetetlen magas a halandósági többlet. Ebben a csoportban viszont olyan kevés a korona-halottak száma, hogy valószínűleg két kézen meg tudnám számolni. Ezek a többiek nem ebben haltak meg, talán másban, talán azért, mert az egészségügyi rendszer nem jól működik, ezért a kórházakban nem úgy kezelték őket, ahogy egyébként kezelnék. Ugyanez érvényes Olaszországra, Franciaországra és Spanyolországra is egyébként.

Wegscheider: Ezzel a higiéniára is utalni kíván?

Bhagdi: A higiénia egyik szempont, de istenemre mondom, nem minden. Tudja, az olasz kórházak minden influenzahullám idején túlterheltek és ez valójában közismert. Rendkívüli állapot, megállás nélkül. És ha Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a koronát még az is tetézi, hogy a személyzet nem dolgozhat, mert karanténba küldik, jóformán házi őrizetbe, akkor egyáltalán nem marad senki. És az is közismert, hogy a kórházi fertőzések ezekben az országokban egészen más dimenziókat öltenek, mint itt nálunk, a higiénia és a hiányos ellátási standardok miatt.

Wegscheider: De a közismert természetesen úgy értendő, hogy az orvosi körökben, a kutatásban, a széles nyilvánosság számára ez nyilvánvalóan nem volt ismert, és ezért mondják, hogy az állapotok újak.

Bhagdi: Elmondom Önnek, és még valamit Olaszországgal kapcsolatban. Már itt is úgy van, nem jönnek a kórházba azok, akiket kezelni lehetne és kellene, mert az ágyakat fenntartják a nem létező COVID-pácienseknek. Ez az egész hullám, ami extrapoláción, felszorzásokon alapul, teljesen túlzás. Már azt hiszem március 22-én megmondtam, hogy soha nem fogunk belépni ebbe a szakaszba, és soha nem is léptünk be. De micsoda szidalmakat hallottam! "Ennek fogalma sincs az egészről, nyugdíjban van már, nem tart lépést a tudománnyal, nem tud számolni sem!"

Talán! De talán nem mondok annyira rosszakat! És akkor mit mondotok? Miért nem ültök le és gondolkodtok el azon, hogy mit lehetne jobban csinálni ahelyett, hogy előre mennétek? "Mindig csak előre, soha ne hátra!" (ford: eredetiben „Vorwärts immer, rückwärts nimmer“) tudja, ez honnan származik? Ezek Honecker szavai voltak (ford: az egykori NDK utolsó, teljhatalmú pártállami vezetője) Soha ne hátra.

Volt egy időszak, amikor ezek a szavak csak Németország egyik részén hangzottak el, most minden részén és Önöknél is. Mi történt? A német nép tovább és tovább menetel előre, de a víz már a nyakáig ér. De hátrafelé soha nem lépne...

Wegscheider: Hála istennek, ezt a mondást Ausztriában nem ismertem. Említette, hogy azért is megrótták, mert kritikát fogalmazott meg, és számos alkalommal szidták a különféle német televíziós műsorokban is, de egyszer sem hívták meg, hogy beleálljon egy vitába, és lehetősége legyen beszélni róla.

Bhagdi: Nyugdíjban vagyok. Egy nyugdíjasnak van egy nagy előnye: nem veszíthetem el a munkám. Köztisztviselőként kapok nyugdíjat, amelyet voltaképp élethosszig ígértek, és amit teszek, az nem jogszerűtlen. Nem gondolom, hogy bárki ellenem bármit is tehet, és ezért nem akarnak engem látni a közszolgálati médiák. Úgy jöhetek ki bármivel, ahogy csak akarok.

Wegscheider: Az egész hetek óta tartó vitában az az ember benyomása, hogy a kormányzati politikusoktól kezdve a nemzeti egészségügyi hatóságokig föntről lefelé mindenki azt mondja, amit a WHO előír. Nem lehet, hogy az a válság alapja, hogy mindenki kritika nélkül továbbadja, amit a WHO mond?

Bhagdi: Igen, a WHO számomra vörös kendő. Amit ez a WHO elkövetett az utóbbi 20 évben, azokról már könyveket írtak. Még ilyet! És a WHO-nak az államokkal, tehát a kormányokkal szemben különleges helyzete van. Mégpedig. A tartományi és szövetségi kormányok kötelesek az alkotmány alapján mindent megindokolni. A WHO-nak nincs alkotmánya, amit be kell tartani! A WHO mindent megtehet, és soha nem emelnek vádat ellene. Soha! Ez pedig természetszerűleg visszás helyzethez vezet. Teljhatalomhoz. És ez a mindenhatóság megdöbbentő, mert a szövetségi és tartományi kormányok is hisznek a WHO-nak.

Nem veszik észre, hogy a WHO-t soha nem vezette olyan, akinek valódi orvosi praxisa volt, és a mostani főtitkárnak egyáltalán semmilyen orvosi jellegű végzettsége sincs, akárcsak Spahn úrnak (ford: Jens Spahn, Németország jelenlegi eü. minisztere) Hát ez mi? Ilyen nincs! Ezért ilyen túl nagy ez a szervezet. Túl nagy, túl hatalmas! Teljhatalmú, mindenható. Az, hogy ez az egész idáig alakult, a WHO-n keresztül történt.

Tudja, én olyan országból jövök, ami nem olyan, mint Németország. Eljöttem Thaiföldről, mert az nem volt és most sem demokratikus ország. Szabad akartam lenni, az Önök alapjogait szeretem volna magamnak is. Egyetértést. Jogot és szabadságot. Kerestem és itt megtaláltam. Ez a második hazám, szeretem ezt a hazát. De... hol van ma egyetértés? Csak viták vannak. Hol a jog? Jogfosztottak vagyunk. Jogfosztottak!

Hol a szabadság? Nincs többé szabadságunk. Kényszerítenek bennünket, hogy megcsináljunk dolgokat. És ez a történet borzasztóan - nem elszomorít, hanem - félelmet kelt bennem. Nem magamért, ahogy mondtam is, velem már nem sok minden történhet. De a gyerekeimért, az unokáimért. Tudja, 90 éve az embereknek még lehetősége volt elmenekülni a saját országából. Nem tudunk többé menekülni, mert mindenhol ugyanaz van. Talán Svédországba, még ha ott túl hideg is van. És tartok tőle, hogy Ausztriába se tudnánk menekülni. Mert Ausztriában nem használják ki most a lehetőséget, hogy megmutassák a németeknek, mit jelent okosnak lenni.

Wegscheider: A remény hal meg utoljára, Professzor úr, nekem még van reményem.

Bhagdi: Talán Ön olyannal rendelkezik, ami nekem már nincs többé.

Wegscheider: Remélem, ez a remény visszatér Önhöz, és szívből köszönöm ezt a beszélgetést!