Mikor a Lukács fürdőben hidro-balneoterápiás gyakorlatot tartok, igyekszem úgy kanyarintani a menetét, hogy a fizioterápia, a kultúra és a történelem kicsit mindig összefonódjon. Évezredeken keresztül nem volt különválasztva a testi és a lelki gyógyítás, a szélesebb kontextusba helyezett koktéllal pedig talán anélkül szivárog vissza ez a szelíd gyógymódos megközelítés, hogy különösebben akarni kellene.
Géczi Gábortól, az atommagkutatóból lett természetgyógyász tanszékvezetőtől hallottam, hogy véleménye szerint korunkban inkább előterbe fognak kerülni a szelíd gyógymódok, a nem invazív terápiák, ahol az ember testi és lelki lénye nem egyetlen piros pirulától gyógyul, hanem egy folyamat részeként, egy egységben. Ezért jó, hogy az egészet finoman körbeveszi egy kulturális külső réteg, mint ahogyan porckorong kocsonyás magját (nucleus pulposust) is körbeveszi a tartást adó rostos gyűrű (annulus fibrosus)...
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy elmegy az idő az apróbetűs "rizsával"; minden arról szól, ami miatt Te megtisztelsz engem, hogy eljössz a gyakorlatra a záróvizsgán majd számon kért ismeretekért, akár Sopronból is. Néha úgy eltelik a nap, hogy észre sem vesszük, és ez Nektek ugyanannyira szimmetrikusan köszönhető, mint az egészségügyi rendszer ilyen-olyan volta ellenére kitartó, "krónikusan naiv" lelkesedésemnek, oktatótársaim lelkesedésének...
Lelkesedés nélkül üres lenne az emléktár, pozitív nyomok nemigen maradnának, esetleg az a benyomás, hogy bakker, ez csak pénzért tanít. Nem baj, ha többet kapsz, mint ami számonkérhető, ha néha olyat hallasz, ami apróbetűs életrajzi adat vagy inkább orvosképzésen tanítják, vagy még nem tanítják, mert 2017-es, jó citációs indexű tanulmány alapján tár fel újabb érdekességeket. Ha dupla annyit kapsz, mint amennyi kell, pontosan megmarad a feltétlen szükséges fele! Az élet működése teli van olyan rejtelmekkel, amelyek egy része egyeseket egyáltalán nem érdekel, mások mind mélyebbre szeretnének ásni a megértésben, és ez így van jól; a lényeg, amiért tanuljuk őket...
"Esküszöm, hogy a kezelésekkel a betegek javát szolgálom, legjobb képességem és tudásom szerint, óvom őket az ártalomtól és a jogtalanságtól", mondja a hippokrátészi eskü, amire akármilyen végzettséggel is foglalkozunk emberek kezelésével, talán kimondatlanul mindenki felesküszik...
Jó és stresszmentes egészséget, "lássam a kezeteket, maradjatok gyerekek"!
