Ha valaki felkérne, állítsak fel összefüggéseket a kvantumfizika és a masszázs és a zene között, visszakérdeznék, hogy mi a határidő, elég lesz-e nyolc oldal és jó lesz-e Times New Roman betűvel szedni? Itt az ideje hozzászokni, hogy a kvantumfizikai határozatlanság, a sokféleség szépsége új rendet, sőt szinergiákat teremt -

HR tanácsadók szerint a klasszikus karrierutak helyett egyre jellemzőbbek lesznek például a jövőben a párhuzamos karrierek, vagy a látszólag élesnek tűnő karrierváltások - egy ideje én is olyanokkal szeretek leginkább dolgozni, akiknek nem kell magyarázkodni, hogy fordítással és masszázzsal is foglalkozom.

A láthatatlanul körülöttünk dolgozó, nekünk segítő mindennapi informatikai rendszerek egyre inkább valószínűségi elven hoznak döntéseket, akárcsak mi magunk, amikor mérlegelünk valamit. Ha egy kicsit mélyebbre tekintünk, feltárulnak az élet akaratlanul és gondolatainkkal is befolyásolható varázslatos folyamatai. A bőrünkben lévő hideg- és melegérző receptorok például egy valószínűség-eloszlásokban is használt haranggörbe alakjához kissé hasonlóan adják le az ingerületjel-erősséget a hőmérséklet függvényében, ráadásul van olyan hőmérsékleti metszéspontjuk, ahol a hideg- és melegérzők egyszerre bejeleznek.

Egy bizonyos szintig szinte magukat generálják a felfedezni vélt végső magyarázatok. Van, aki azt mondja azonban, minél többet kutatjuk az emberi test működését, annál inkább valószínűsíthető valamiféle isteni eredet. Freud Tamás világhírű agykutató így vallott erről Szőnyi Szilárd "Vallomások Istenadta tehetségről és felelősségről" c. könyvében: "Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. A kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei."

"Valahol itt nyugszik" - áll Heisenberg, a kvantumfizika úttörőjének sírján kőbe vésve. Talán ennyi elég is? Mielőtt elfáradnál a megértésben való igyekezetedben, kapcsolj át másik agyféltekés üzemmódra, hogy megint érezz, mint régen. Mozart sok zenéjének ritmusa akaratlanul is a magzati szívritmust érezteti, tiszta harmóniái valószínűleg a csakrák rezgéseit is inspirálják. Bach D-moll toccata és fúgája és egy D-mollban megírt blues gitárkompozíció szinte ugyanazokat a hangokat játszák le, csak más megközelítésben. A klasszikus gyógymassázs és a sportmasszázs is szinte ugyanazokból a fogásokból építkezik, csak más megközelítésben, ezért más lesz az eredmény.

Lehet, hogy a közelgő új időkkel megérett végre a teljesség ideje, amikor tudjuk és érezzük is majd a dolgokat egyszerre, talán a szeretet 21. századi régi-új nyelvén. A Sixtus-kápolna mennyezetén a Michelangelo alkotta 505 éves híres freskó látható, ahol az égiek és a földiek egyetlen ujj szinapszisán keresztül összeérnek. A kutatók szerint az égiek világa valószínűleg az agy keresztmetszeti képét ábrázolja. Itt az ébredés ideje, jó reggelt!